Trösztellenes eljárást indított az orosz Gazprom ellen az Európai Bizottság szerdán, mert úgy ítéli meg, hogy a cég visszaél piaci erőfölényével, 8 tagállamban felosztotta a piacot, és tisztességtelen árakat határozott meg – jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület versenyjogi biztosa. A Gazprom fellebbez.
Gyurcsány Ferenc cége egy nemzetközi konzorcium tagjaként dolgozik az Európai Bizottságnak: az uniós regionális politikai új előírásainak megvalósításáról ad áttekintést a 2014-2020-as időszakra – közölte a testület szóvivője. A konzorcium már tavaly október óta végzi ezt a munkát.
A CÖF-CÖKA is kiakadt azon, hogy Gyurcsány cége, az Altus kapott megbízást az Európai Bizottságtól a magyarországi uniós finanszírozású fejlesztésekkel összefüggésben. Kíváncsiak arra, kik bírálták el az Altus pályázatát, de követelik a beadott pályázatok bemutatását, valamint az értékeléssel összefüggő összes adat közzétételét is Brüsszeltől, és ezért levelet is írtak Jean-Claude Junckernek.
A DK elnöke szerint a 700 milliárdos felfüggesztésnek semmi köze ahhoz, hogy cége, az Altus nemzetközi megbízást nyert arra, hogy mind a 28 uniós tagországban elemezze és értékelje a 2014 utáni időszak tervezési programjait és dokumentumait.
Gyurcsány Ferenc cége nyílt tenderen nyert megbízást az Európai Bizottságtól, és nem ellenőrzésre, hanem tanácsadásra, illetve elemzésre - közölte Dobrev Klára, a cég vezérigazgatója. Korábban Csepreghy Nándor arról beszélt, hogy brüsszeli megbízásra a Gyurcsány-cég ellenőrzi a fejlesztéspolitika magyarországi működését, és az Altus képviselői már meg is jelentek a minisztériumoknál.
A helyettes államtitkár szerint a brüsszeli bizottság "hálapénzt" fizet Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy az ő cégét, az Altust bízta meg a magyarországi fejlesztéspolitika ellenőrzésével. A héten állítólag már meg is kerestek minisztériumokat az Altus munkatársai. Dobrev Klára napközben pontosította Csepreghy állításait.
A nemzetgazdasági miniszter, aki az IMF és a Világbank tavaszi közgyűlésén vesz részt, azt mondta: az IMF misszióvezetőjével tekintette át a valutaalap legutóbbi magyar országjelentését, véleménykülönbségünk pedig nem volt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra kíváncsi, hogy valóban vizsgálódott-e az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF az M4-es autópálya ügyében. Az építkezést a kormány leállította, eddig minden alvállalkozót kifizettek, és a fővállalkozókat is kifizetik.
23-szoros túlárazás, 220 millióért beszerezni kívánt mobilolló, milliós fizetések százezres munkáért – ilyen és ezekhez hasonló ügyeskedések miatt akadt ki a magyar kormányra az EU. Megszereztük az uniós jelentést. Nem mondott igazat az Orbán-kormány, nem azért blokkolta Brüsszel a 700 milliárdos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány–Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata, hanem azért, mert rájött, hogy átverjük az uniós pénzeknél. És a bizottságnak nem a szocialisták, hanem az Orbán-kormány idejében kiírt pályázatokkal van komoly baja.
A brüsszeli testület vizsgálatot indít a Google ellen, hogy kiderüljön, a cég visszaélt-e piaci erőfölényével az okostelefonokhoz kapcsolódó operációs rendszerek, alkalmazások terén. Ár-összehasonlító alkalmazása miatt pedig már el is marasztalták a vállalatot.
Az EU ismét felfüggeszti az uniós gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseit. Olyan projektekkel van probléma, amit már befejeztek a kivitelezők és ki is fizettek. A felfüggesztés 700 milliárd forint támogatást érint, és a kormány várakozása szerint ennek körülbelül 10 százalékát kell visszafizetni büntetésként.
Juncker mandátumának lejártáig, vagyis 2019 végéig nincs esélye uniós szerződésmódosítási tervek napirendre kerülésének – írja a The Times.
Visszavonhatják azt a pert, amelyet az energiahatékonysági irányelv be nem tartása miatt kezdeményeztek Magyarország ellen az Európai Bíróságnál. Az NFM már dolgozik az irányelv átültetésén.
Több mint 160 millió euró, vagyis átszámítva körülbelül 48 milliárd forint uniós támogatást hagyott jóvá csütörtökön magyarországi egészségügyi beruházásokra az Európai Bizottság.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a kormányt képviselő szakértőknek, hogy az M4-es fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi az uniós finanszírozást. A 444-nek Brüsszel múlt héten azt nyilatkozta: a tenderezést nem kérdőjelezték meg, így a lap szerint kartellgyanút sem állapíthattak meg.
Egy Európai Bizottság által is elismert és fontosnak tartott tanulmány szerint a bölcsészettudománnyal rokon kreatív-kulturális szektor az EU húzóágazata, míg kormányunk épp visszavágná a bölcsészetet. Ki is beszélhetne szakavatottabban a két irány különbségéről, mint az EB oktatási biztosa, Navracsics Tibor? Ám ő hallgat.
Az Európai Bizottság a 444-nek azt nyilatkozta: nem kérdőjelezték meg a tenderezést az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építésénél, pedig a Miniszterelnökség államtitkára korábban azt mondta, azért állították le az építkezést, mert Brüsszel gyanúja szerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal.
Az Európai Bizottság által a földtörvénnyel kapcsolatban elindított eljárásban kisebb technikai módosításokkal rendezhető a külföldön megszerzett gyakorlat elismerhetősége, valamint a pályakezdő gazdálkodók kérdésköre – mondta a Napi Gazdaság megkeresésére az FM államtitkára.
Napi 15 444 euró összegű bírságot javasol Magyarországnak az Európai Bizottság azért, mert nem foglalta jogszabályba az energiahatékonyságról szóló irányelvet. Folyik a jogsértési vizsgálat a rezsicsökkentés miatt is, mert a brüsszeli apparátus nem fogadja el, hogy egyes adókat és költségelemeket nem lehet a lakossági árban érvényesíteni, illetve hogy a rezsicsökkentéssel kvázi valamennyi kisfogyasztó úgynevezett védendő fogyasztó lett, nem csak azok, akik rászorulnak a támogatásra.
Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt.
